
Ha a közösségi média felületről is gyűjt adatokat, információkat a dolgozóról, jelentkezőről a cég, akkor az ott talált információkat nem használhatja fel a magánszeméllyel szemben – különösen hátrányos megkülönböztetésre nem. Közösségi oldalakról szerzett információk alapján a magánszemély ugyanis hátrányos megkülönböztetés esetén perelhet. Például ha egy cég a Facebook oldalról szerez tudomást az illető mély vallásosságáról, nem hozhatja hátrányos helyzetbe emiatt, ha mégis megtörténik, a magánszemély panaszt tehet abban az esetben is, ha közösségi média profilján látható adatok nyilvánosak. A felvételiztetéskor elvileg semmilyen közösségi média felületről megszerzett adatot és információt hivatalosan nem lehet felhasználni.
A valóságban azonban az elsődleges benyomást igenis megváltoztatja a jelölt Facebook-használata. A Reppler (2012.) 300 személyzeti szakember körében végzett kutatásából kiderült, hogy a toborzással és kiválasztással foglalkozó vállalati szakemberek 91%, míg a fejvadászok 76%-a rendszeresen átnézi a jelentkezők Facebook oldalát, 53%-uk a Twitter, 48%-uk pedig a pályázó LinkedIn profilját is megtekinti a döntés meghozatala előtt. A megkérdezett szakemberek 70 százaléka utasított már el jelentkezőt közösségi média felületeken történt megnyilvánulásai miatt. Negatív megítélés alá a szakemberek részéről a kompromittáló fotók, a nem megfelelő kommunikációs készség megnyilvánulása a bejegyzésekben, a korábbi munkáltató(k) és munka(k) szidalmazása és a cégekkel kapcsolatos bizalmas információk megosztása tartozik.
No, most akkor hogy is van ez?

Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: